Ingatlanügyletek
Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. Évi CXLI Törvény
-!lnytv./ 32. § (3) bekezdése értelmében a tulajdonjog, haszonélvezeti
jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló
jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó
bejegyzésnek közokirat - azaz közjegyzői okirat - vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokirat alapján van helye. A közokirat alapján -a törvényben meghatározott
feltételekkel - végrehajtásnak van helye.
Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, haszonélvezeti jog,
használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére,
módosulására, vagy megszűnésére vonatkozó szerződés csak közjegyző vagy
ügyvéd közreműködésével jöhet létre olyan formában, ami alkalmas a kívánt
joghatás kiváltására, azaz a jog ingatlannyilvántartási bejegyzésére,
a korábbi bejegyzés módosítására, vagy a jog törlésére.
A KÖZJEGYZŐI OKIRAT JELLEMZŐI
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés későbbi vitát
kizáró módon bizonyítja, hogy a szerződést kik, mikor és milyen tartalommal
kötötték meg. A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége, a közjegyzői eljárás
sajátosságai - pl. kötelező felolvasás - miatt nehéz arra hivatkozni,
hogy az Ön szerződéses partnere nem tudta mit írt alá.
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen
végrehajtásnak van helye akkor, ha az okirat tartalmazza szolgáltatásra
és ellenszolgáltatásra (pl. az ingatlan tulajdonának átruházására, birtokba
adására, a vételár megfizetésére) irányuló kötelezettségvállalást, a jogosult
és a kötelezett (a szerződő felek) megjelölését, a kötelezettség tárgyát,
mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét.
Ha a kötelezettség feltételnek /pl. fizetés/ vagy időpontnak a bekövetkezésétől
függ. a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont
bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Végrehajtásnak továbbá akkor van helye,
ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra
tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.
Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget
vállalt kötelezettségének, az okirat alapján fennálló közvetlen végrehajtási
lehetőség megkíméli a szerződésszerűen teljesítő felet egy elhúzódó per
költségeitől, és ezzel együtt megtakaríthatóvá válik a perrel járó idő.
Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé
válik pl. a vételár megfizetése, vagy pl. a megvásárolt ingatlan birtokba
adása, de ugyanígy végrehajthatóvá válik a zálogtárgyból való kielégítés.
A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra. hogy a szerződő
feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés
rendelkezéseit betartsák.
A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk
kötött ügyletről, teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújtson,
ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képviselője, hanem
valamennyi szerződő fél részére megvilágítja a tervezett ügylet jogi következményeit.
A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból
meg kell tagadnia.
A közjegyzőnek a fentiek értelmében hivatalból azonosítania kell a szerződő
feleket és meg kell győződnie
az ügylet jogszerűségéről.
Az ügyletről egyetlen eredeti szerződés - példány készül (a felek az eredetivel
azonos értékű hiteles kiadmányt és hiteles másolatokat kapnak). amelyet
a közjegyző őriz. biztosítva ezzel az
okirat tartalmának megváltoztathatatlanságát.
Az ügylet ellenértéke (pl. vételár) szerződésszerű teljesítésében
komoly szerepet játszhat az ún. közjegyzői. bizalmi őrzés, amely letéthez
hasonló intézmény. Az ezzel kapcsolatos felvilágosításért forduljon az
ügylet lebonyolításával megbízandó közjegyzőhöz.
A közjegyzői okirat tehát annak végrehajthatósága, valamint a közjegyzői
eljárásra vonatkozó törvényi előírások folytán a szerződő feleknek fokozott
szerződéses biztonságot kínál.
A
KÖZJEGYZŐI DÍJ
A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (X1.26.) IM.
rendelet a közjegyzők részére kötelező díjtételek alkalmazását írja elő,
amely e területen garantálja az ügyfelek védelmét.
A közjegyzői díjak általában az ügyértéktől (pl. ingatlan értéke, vételár,
stb.) függenek.
A közjegyzői díj mértéke az ügyérték emelkedésével csökken, minél magasabb
az ügyérték, annál kisebb arányú az ehhez kapcsolódó közjegyzői díj:
Az Ön konkrét szerződése során alkalmazandó közjegyzői díjról kérjen felvilágosítást
az ügyintézéssel megbízandó Közjegyzőtől.
SZOLGÁLTATÁS
AZ ÜGYINTÉZÉSBEN
A közjegyző. mint hatóság szoros kapcsolatban áll a Földhivatalokkal
és egyéb hatóságokkal, ugyanakkor törvény által előírt kötelezettsége,
hogy az előtte kötött jogügyletek kapcsán, ha ezek hatályosulásához más
hatóság (Földhivatal. Gyámhatóság Közigazgatási Hivatal stb.) eljárása
is szükséges, ezt a hatóságot megkeresse. Ennek megfelelően a közjegyző
az ingatlanügyletekkel kapcsolatosan teljes körű ügyintézést végez kezdve
a tulajdoni lap beszerzésével. a szerződés elkészítésén és az ahhoz szükséges
esetleges engedélyek beszerzésén keresztül, a kiváltandó jog (tulajdonjog,
haszonélvezet, stb.) ingatlan - nyilvántartásba történő bejegyeztetéséig.
A közjegyzői eljárás ingatlanügyletek esetén tehát teljes körű ügyintézést,
és fokozott szerződéses biztonságot kínál, kiszámítható, versenyképes
díj ellenében.
A közjegyzői okirat által kínált előnyök nem csupán az ingatlanügyletekre
vonatkoztathatók, hanem érvényesülnek minden olyan ügylet esetében ahol
a közjegyzői okirat által biztosított közvetlen végrehajthatóság szempontként
felmerülhet, azaz a szerződéses forgalom csaknem minden területén. Kérdéseikkel
forduljanak a közjegyzőhöz.
|