Pénzmosás
 A
közjegyzõk feladatai a pénzmosásról szóló
törvény alapján
A büntetőjogi fenyegetettség A Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 303. §-a szerint a
pénzmosás az alábbi tevékenységet jelenti: Szabadságvesztéssel büntetendő
cselekmény elkövetéséből származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása
során való felhasználása vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi
vagy bankművelet végzése a dolog eredetének leplezése céljából. A Btk.
magyarázata szerint "dolgon" az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni
jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt
is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság
feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerializált formában kibocsátott
értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja.
A pénzmosás bűntette tényállásnak tehát három konjunktív
feltétele van:
- a dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény
elkövetéséből származzon,
- célzat: a dolog eredetének leplezése
- gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, illetve
a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése.
A
2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2003. június 16. napján
lépett hatályba. A pénzmosásról szóló törvény speciális szabályokat fogalmaz
meg a közjegyzők vonatkozásában a pénzmosás elleni küzdelem terén. A közjegyző
eljárása csak a törvényben meghatározott eljárások során, bizonyos korlátozásokkal
tartozik a Törvény hatálya alá.
Milyen
tevékenység folytatása során terheli a közjegyzőt a törvényből eredő kötelezettség?
A Törvény azonosítási és bejelentési kötelezettséget
ró az eljáró közjegyzőre. A Törvény 14. § (2) bekezdése szerint a közjegyzőt
csak akkor terheli e kötelezettség, ha:
- bizalmi őrzést végez, vagy
- a következő jogügyletekkel összefüggésben a közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvényben meghatározott közjegyzői tevékenységet végez:
- gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő
vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
- ingatlan vétele, eladása,
- gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása,
működtetése, megszűnése.
Az itt taxatíve felsorolt ügyleteknél minden közreműködés
(ideértve aláírási címpéldányon aláírás hitelesítését is) értékre tekintet
nélkül a törvény hatálya alá tartozik, és kötelezettséget ró a közjegyzőre.
A
Törvény által előírt azonosítási kötelezettség
Amennyiben a közjegyző tevékenysége a Törvény által szabályozott
körbe tartozik és nem áll fenn korlátozás, akkor a Törvény 3. § (1) bekezdése
értelmében az "üzleti kapcsolat létesítésekor" a közjegyző azonosítani
köteles ügyfelét. A megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, vagyis
üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, aki azonosságát az előírt
okmányokkal igazolja - azokat bemutatja -, tehát a közjegyzőnél személyesen
megjelenik - és az azonosítása megtörtént. Amennyiben az ügyfél nem hajlandó
személyét azonosítani, az eljárás lefolytatását meg kell tagadni.
Az azonosítás során a következő okmány(ok) bemutatását
kell megkövetelni:
- természetes személy esetén:
- belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi
igazolványa), lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele,
vagy azonosításra alkalmas gépjárművezetői engedély,
- külföldi természetes személy útlevele; vagy személyi azonosító
igazolványa, amely magyarországi beutazásra, illetve tartózkodásra
jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye, - 14. életévét be
nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági
igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa;
- jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek)
1. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló
okiratot, hogy
- a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy
a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt,
hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési
kérelmét benyújtotta,
- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági
vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba
vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét
benyújtotta,
- külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése
vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
- A cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti
kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását
megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát,a lapszabályát).
- A közjegyző a jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezettől köteles 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását
megkövetelni.
A
Törvény által előírt bejelentési kötelezettség
Bejelentési kötelezettség akkor terheli a közjegyzőt,
ha Törvény által érintett ügyitézése során "pénzmosásra utaló adat, tény,
körülmény" merül fel. bejelentéseket a Törvényben megfogalmazottak szerint
az Országos Rendőr-főkapitányság Szzervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság
Pénzmosás EIleni Osztálya fogadja és dolgozza fel.
Titoktartás
és bejelentési kötelezettség
A Törvény 15. § (6) bekezdése szerint a közjegyző bejelentési
kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen lapuló
titoktartási kötelezettsége megsértésének.
|
Ügyintézés
Tudnivalók
Ügyfélfogadás
Elérhetőség